07-09-12
Taupo körül az egyhengeren


Szabadsááááág!!!
Lelkem örvendeztetésésre és kezem erösitésére a hétvégi program, gondolom nem nagy meglepetésre motorozás:) volt. Szerencsére az idő is kegyes volt hozzám, ami a tavasz- közeledte időszakban nagy szó, mármint az, hogy egy egesz hétvégére jó idő jut, -eső nélkül. Már hétközben elkészitettem a motoros ruházatomat, mert ugye nem tudtam elhozni a cuccaim magammal, minden otthon van... Az itteni ideiglenes jellegű tartózkodásomra való tekintettel úgy döntöttem, nem invesztálok be újabb súlyos össszegeket, hanem tesco gazdaságosra veszem a figurát.
Vásároltam hát egyszerü esőkabát alsó-felső párost, warehouseból amit kiegeszitettem a potenciális részeknél, -térd és könyök hajlatok, értelemszerüen klimás légcsatorna hőszigeteléssel:). Természetesen akár az univerzumot is összefogó Ducttape-et használtam rögzitesre:)) Cross-sisak túrázásra elég hüvös tud lenni, nem is beszélve arról, ha elkezd akár csak szemerkélni is az eső, az arc szabadon levő részein milliónyi apró tűszúrással jelzi jelentétét. Tehát szereznem kellett egy maszkot. Persze itt nem találkozhatunk a bécsi louis motorosbolt kinálatával, több üzlet fölkutatása után sem találtam megfelelöt, végül még síszaküzletben is szétnéztem, de közelitö jellegü volt csak, az is horror áron. Ezzel el is felejtődőtt. Reggel indultam volna -és nincs maszk. Nos megint csak a jól ismert és sokszor bevált MCGayver technikát kellett alkalmazni. -rögtönzést- azaz útközben bementem egy 2 dolláros boltba, vettem (értelemszerüen $2-ért:)) egy normal kötött sapkát, kértem az eladótól kölcsön egy ollót, kanyaritottam rá két szemet, egy szájat és kész volt a maszkom:) Nem tudom mit gondolhatott az eladó mire készülök, de elég megrökönyödve nézett:))
Elég hüvös volt a reggel, bár a nap sütött de meg messze a nyár.. várakozásaimat fölülmúlva vizsgázott az öltözet. egyáltalán nem fáztam, boldogan húztam hát a gázt a tó felé. Taupo egy nagy, Kb 150 km kerületü tó, gondoltam jól megnézem magamnak és körbeszaladom. Útközben nagyon szép részeken haladtam keresztül, sokszor megálltam ahol jól esett szétnézni, igy elég lassan (de boldogan:) haladtam a tó felé. A folyó mellett elhaladva pl letértem egy murvás útra ami a folyóparton haladt valami misztikus módón, aminek természetesen végére kellett járnom:) Ez általában, mivel nem fordulok vissza ahol még lehetne, mindig valami nagy küzdelemmel, elakadással kilátástalannak tünő motorcibálással jár.. na de ez egy másik történet.. Nos ez alkalommal kivételesen másképp volt, szerencsére véget ért az út egy duzzasztó/kis erőműnél,esélyem sem volt továbbmenni:) Nagyon egyedi, hangulatos rész volt megérte letérni, nem is beszélve a murván való motorozás boldogitó mivoltáról:)
Taupo előtt nem sokkal a folyó elég jól bedurvul,
Waikato river - Huka falls
-száz méter forma szélességről szoritkozik be a mindössze 15m széles kanyonba és egy vizesésben vagy inkább viztódulásban:) végződik, lehet itt csónakázni "jet boat" név alatt, nagy para lehet:)
Taupóba érve nagyon bejött a tópart aminek már-már inkább tengerpart feelingje volt számomra:
Taupo Lake
Kicsit körbenéztem a környéken, többek között belebotlottam egy versenypályába, ahol hétköznapi emberek is tesztelhetik saját verdájukat és versenyezhetnek. Ez teljesen szuper hisz itt kiélheti az ember sebesség iránti vágyát, szétküldheti verdáját ha úgy tartja kedve és ezalatt nem a közúton száguldozik..
Taupo Motorsport Park
Itt kicsit elüldögéltem megettem fincsi szendvicseimet megnéztem egy pár kategóriát, érdekes volt hogy csajok is indultak komoly tuningautókkal,,
Visszaérve Taupoba épp azon gondolkodtam, hogyan is kellene folytatni az utam, hisz elég későre járt ahhoz, hogy még körbeszaladjam a tavat, és aztan meg haza is menjek. Ráadásul ha sötétben megyek haza elég cudar hideg is vár rám.. Ekkor szemem sarkában föltünt egy krosszpálya táblája. Természetesen ide be kellett mennem! Elég kihalt volt, egy darab motorost nem láttam. Ügy tünt átfogó munkák folynak, egy dózer furogatta orrát szorgalmasan a homokbuckák derekába mint egy kiváncsi kismalac.. A vezetöt kérdezve kiderült, a holnapi versenyre készülnek 300-400 motoros várható több kategóriában. Ekkor eldölt hogy mi a sorsom, naná hogy itt maradok!! tehát szállás után kellett néznem. Imádom mikor igy történnek a dolgok, nem előre tervezetten de totálisan tetszetősen:) A hab már csak az volt, hogy kérdésemre, óvatosan körbemotorozhatom-e a pályát? igen volt a válasz. Természetesen igyekeztem nem visszaélni a jóindulattal, igy tényleg csak óvatosan körbementem és megköszönve, elhagytam a pályát, de ez is rettenetesen jol esett. Ismét pozitivan csalódtam a bicajban, sokkal kezesebb terepen mint gondoltam, bár egy 20 kiló testtömeg (magamon) itt is jól jött volna plusszban.
A következő képet nem hagyhatom ki, tankolás közben találtam rá a szomszédos kútoszlopnál naggyon szép volt:
Ford Mustang - az örök
Szállás keresés is fejfájásmentes volt, $22-ért találtam osztott szobát, tiszta, kulturált tusolóval stb. és ami nagyon fontos külön kulcsot kaptam a hátsó parkoló részhez, azaz igy zárt kapuk mögött tudhattam a motort! Ez alkalommal elmaradt a nagy backpackers buli, ami nem is baj, hisz másnap korán kellett indulnom, hogy beleférjen minden amit kitaláltam magamnak.
Reggel röffentem hát tovább, egy dologra kellett figyelnem, idöben tankoljak hisz 13L benyával nem lehet messze menni, és itt nincs minden sarkon benzinkút mint máshol.. egyszer vissza is kellett egy darabon fordulnom, mert ahol gondoltam tanlkolni "closed" tábla figyegett az ajtón.. ez könnyen megesik.
A tó körülmotorozása nagyon jó ötletnek bizonyult, egyszerüen kellemes volt. Nehéz volt megállni, hogy ne haladjak tovább a távolban hivogató Rahupeu hófödte csúcsai felé.. Hmmm.. legközelebb:))
A következö kép egy farm itt,
Fekete marha csorda
nagyon komoly volt, ahogy megálltam és szószerint az összes marha engem nézett:) persze mire elökotortam a kamerát elmúlott a pillanat..
Továbbgurulva másik farm késztetett megállásra, nem tudom ki hogy van vele, de én még nem láttam ennyi Őzet egy csokorban, és úgy tünik érdeklődőbbek plusz valahogy okosabban is tekintenek a kamerába:)
Őzfarm
Gyakorlatilag reggeliznem nem sikerült, mintahogyan sietősen és várakozással telve indultam a látnivalók elé, aztán pedig már a versenyröl nem akartam lemaradni. Igy kellően egészséges étvágyam alakult ki mire visszaértem Taupoba. Nagy jól esett hát hogy le tudtam ülni egy asztalhoz és a reggel óta motoroztatott kajcsim mind az utolsó morzsáig beszippantottam, miközben pár méterre az orrom előtt ment a verseny, -sose rosszabb perceket:) Sajna a felnőtt versenyről készült képeim odalettek, valahol 1 és 0 halmazaiként még biztosan fellelhetöek.. no de pl. egy kedves kép megmaradt, imádom amikor gyerekek motoroznak, nagyon mókásak és mindamellett fantasztikusan mennek, hihetetlen:)
kislány a zongoránál
Ejtőzésem után vissza indultam Hamiltonba, ami utólag kiderült elég sietősre sikerült, erröl levélben értesültem POLICE feladóval, mit mondjak, nem valami jó képet készitenek azt hiszem töbet nem rendelek tőlük:))
-vége-
07-08-10
A nagy Ő
Mostanában semmi nagy dolog nem nagyon történik, ennélfogva úgy döntöttem ez ellen tenni kell.. Igazából nem tehetném most meg, de mégis elkezdtem nézelödni Trade Me-n valami finomság után:) Eléggé hianyzik a motorozás, közeledik az az idöszak mint tavaly, mikor zsinorban azt álmodtam, hogy porzik a földút, egykerekezek mindenhol triálosokat megszégyenitő ügyességgel:)) -ami kiderült, nem egyéni betegség, az enduro listán az egyik srác irta, hogy azt álmodta, a szobájában ugratgat egyik radiátorról a másikra, ez milyen, mi?:)))
Szóval a Trade Me-n bóklászva, megláttam és ugye kishugát ismerve rögtön megszerettem. Na nem fiatalkorú malaj lányokról van szó, bár nincs túl messze:)) 2002-beli japán származas, 1 henger, 650ccm Dual Sport, igy van, talált, süllyedt, Suzuki DR-Z 650SE-röl van szó. Csipem a Trade Me-t mint már irtam,mindent meglehet venni, de szinte tényleg mindent. Szóval volt ám izgalom rendesen, licitálás egyebek. Szerintem ez a titka a rendszernek, licit, visszaszámlalás, -le vagy nyomva! -új licitet nyomsz.. hmmm..mennyi lehet a az árkorlát?? meddig jönnek föl a többiek? visszaszámlálás... nem lennék meglepődve ha pár év múlva a következő hirdetést olvasnám itt a neten:
"Ebay es TradeMe függök kezelését vállalom, gyere és segitünk!"
Jelen eseteben az történt hogy nem érte el az ár az eladó minimum árát, beszéltem hát az emberünkkel, szegény lelke már eléggé megtörött a téli holtszezonos motoreladási kisérletén, igy rávevődött hogy adja meg egy százassal olcsóbban es megveszem, no meg Aucklandban lenne finom találkozni.. Megkötődött hát az online üzlet, és egy olyan dolgot tettem, amit otthon sohasem tennék meg. Fénykép alapján -!látatlanban! elvileg vettem egy motort. Nagyon nagy dolog, hogy itt 95%-ban megteheted ezt. Ha valami szar, megmondják hogy ez szar, úgy vedd meg. Azért az árát a ördögi 5% miatt nem utaltam el.. de a TradeMe szabalyai szerint megköttetett a biznyák, és en készültem is utazni érte..
Eközben történt egy szintén pozitiv dolog, mentem levenni a zsetont klimatelepités közben kellett elszaladnom, ugye épitkezési környezet, nem volt időm átöltözni el lehet elképzelni mennyire bankbajáros kinezetem volt:)).. most ez lesz:) hogyan ment ?? ha stopperelni akarnam -> 0. perc<- A bankhoz érek. Banknak van sajat parkolója:) a sorban állok 1. percben ,közben kellemes zene szól. sorra kerülök a 3.percben, mosolygos kiszolgálás, megkérdeznek milyen cimletekben kivánom a lét, es a motor ára fehér ANZ cuccoszacskóban landol az 5.percben. zsebem tele, kis tervem halad, nagyon Jól erem magam:) napsütés, nyomom a gázt vissza. mindezt bő 5 perc alatt!! Ez igen. Nincs okoskodás, bosszantás, és ez nem az elsö eset, -megérdemelnek egy reklámot.
Pénteken a nap végezte után egyenesen Aucklandba igyekeztem ami ujabb szelet sütit hozott 12.30 kor már tájkép fényképezéssel voltam elfoglalva:) minden nap elviselném:) Elözö este TradeMe röl egy bukósisakot is sikerült levadaszni utban auckland felé, szeretem mikor igy klappolnak a dolgok:))), ráadásul amit vettem volna kicsi lett de volt egy másik, szintén cross FFM sisak a családban, már nem használva, kicsit még sarasan:) $10-ért lett felkinálva ( kb. doboz cigi ára) -még szebb lett a nap:)))
Az utról inkább nem is beszélek:) ha ideférne a video amit egy szakaszon csináltam, na biztos elküldenétek a pic**ba:) szóval az első motorostúrám ide fog esni:))
Aucklandba érkezve Lalinál szállásolodtam, nemrég volt otthon, akadt hát igazi csemege barack házipálinka, baracklekvár illatú imádat.. hmmmm:))))
Másnap emberünk 12-re jelentkezett be, és megis érkezett, az utánfutón büszkén feszitő 650-el:) Örömmel nyugtaztam, az embert látva biztos voltam benne minden klappolni fog. Próbakör rendben is volt. Azon meglepödtem mikor odaadott egy plusz vadonatúj, bontatlan hátsó lánckereket!! Ez hihetetlen. Kezdtem magam szinte rosszul érezni hogy lealkudtam es még oda+vissza 6 órát utaztatom is.. Aldottam magam hogy Hamiltonban gondoltam erre, és vettem neki egy nagykocka sört.. Aztán késöbb vettem észre, amitöl mégjobban hanyatt akartam esni, és nem tudtam hova lenni a gesztustól, csurig TELETANKOLVA hozta. Ez annyira hogyis mondjam egyenes dolog volt, nem is találok rá szavakat.. iskolában kellene tanitani..
Zsoleszékkal belevarázsoltuk az autóba, simán passzolt, egyszerübben mint gondoltam:)
Kicsi a rakás:))
Igy mostmár csak rengeteg napsütés kell meg nyitvatartó benzinkutak:)
07-07-30
Hetköznapok
Szépen lassan gyógyul a kezem, kicsit aggasztó, hogy pont két honappal a mütét után vagyok és még mindig nem az igazi.. Müködik meg minden, de pl egy jól összegyógyult, halálra fözött beföttes üveg kinyitása elég nagy kihivás. Aztan gyors balra kanyarnál kormany gyors alátekerése se megy:( Arról nem is beszélve, ami a legjobban aggaszt, hogyan fogok motorozni?? Meg kell tanulnom félkezzel kirántani a sárból a cangát,vagy mi?? Na majd kiderül..
Munka terén ezekben a hetekben Tauranga-n dolgozom, egy nagyon jol fejlödö város a keleti parton. Bö 100km Hamiltontól a hegyen túl, a völgyben két város Tauranga és Mt Manganui van összenöve. Az egyik legnépszerübb nyaralóhely a kiwik körében is, valóban nagyon szép. Föleg reggel, ahogyan a hegyen innenröl közelitve ködön átszelve hajnali hangulatból egyszercsak a hegygerincre érkezve nem árnyékol többé a hegy és csodálatos napsütötte tavaszba érkezek, ez mindig mosolyra fakaszt, olyan mint az egek kárpótlása a korai ébredésért:) Rengetegen dolgoznak erre vándorturisták, itt vannak ha jól tudom a legnagyobb kiwi ültetvenyek. Ha ugy alakul egy délután kilátogatok, márcsak azért is hogy tudatosuljon mennyire jó sorom van:)) Sajna a szép reggelt nem sikerült megörökitenem mintahogy minden egyes reggelem -idöre való ébredés egy valóságos "mission impossible".. Aztán persze az átlagsebességem emelésén próbalom behozni a késést, -ami jól látjátok baromság. Nem tudom hogyan van ez, minden alkalommal megfogadom: holnap reggel rögtön fölkelek, ahogy csörög az óra, -ping pattanok ki,reggeli stb. -semmi kifogás!! Aztán reggel ismételten a "..mindjárt, csak még egy perc.." igy ez egy délutani kép:)
07-06-14
A munka nemesit??
Történt egy napon, hogy egy butikban megadta magát egy klima, a kérdést hamar elintéztem, de biztos ami biztos alapon vetettem még egy pillantást a tetőn lévő kültéri egységre.. Mivel följáró nem igen volt, a létrát nekitámasztottam a falnak és igy sikerült fölmennem. Közben esett az esö, lefelé jövet úgy határoztam, hogy nem egyböl a létrát célzom meg, mert nem ért föl pont a tető pereméig. Müszerekkel, csavarhúzóval kezemben nem tünt nagy okosságnak tolatva lemászni.. Viszont volt ott keresztbe egy 25cm széles, vagy 7-8 cm vastag gerenda, vagy talán inkább palló?! -na arról gondoltam majd jól átlépek a létrára, okosan.. elég csúszósnak tünt az eső végett, igy óvatosan "kitapogatva" léptem rá, -hej nem csúszik, -mekkora életem van:) léptem rá, -immár mindkét lábbammal. A következő pillanatban reccsenés ütötte meg a fülem, ami még nem lett volna olyan nagy ügy, de ezt a baljós hangot helyzetem változása is alátámasztotta.. Köszönhetően annak, hogy eme palló kellően el volt rothadva. Magasságmérő nélkül is jól érezhetöen kezdtem lefelé gyorsulni.. Érdekes, emlékszem, hogy próbáltam elkapni a másik keresztben elhelyezett gerendát, de nem nézek elég akciófilmet vagy nem tudom, de a következő pillanatban már mindenestül a sétálóutca kövezetén voltam.. Baangg. A kezemre nézve a fura szög alapján ahogyan állt, plusz az azonnali zsibbadásból nem volt igazán kétséges, hogy eltörött-e, maximum az, hogy hány helyen... Ez persze egy másik butik elött zajlott le, hamar is jött az eladó hölgy:
"-Úristen jól vagy??
- Megvagyok,attól eltekintve hogy eltört a kezem.
-Leestél a létráról??..aaa... Úristen..
-Nem a létráról, a tetőröl estem le, de jól vagyok.
-Úristen akkor nagyot estél!! Sokk-ot kaptál!! -ezért mondod, hogy jól vagy.. Hogy hivnak megtudod mondani??
-Mondom hogy jól vagyok:) motorral sokat estem már, szóval tudom. mondom. Jól vagyok.
-Mondogasd hogy "ájúdvedra, ájúdvedra" az csökkenti a fájdalamat!!
------ Hát ez kész, nem???? De aranyos volt, szerintem ö nagyobb sokkot kapott, hogy valaki összetörte magát a boltja elött:))
Aztán jöttek értem, irány a kórház, ahol érzéstelenités után nekikezdték a karom húzni vonni.. Nem volt egyszerü látvány ahogy egy gyakornok fogja a könyököm, az orvos pedig két kézzel belekapaszkodva a csuklómba húzza azt, majd próbálja helyére nyomni... Érzéstelenitő nélkül valoszinüleg itt valósan sokk-ot kaptam volna:))
Szépen begipszelték majd megröntgenezték jó-e. Közben kollegámmal jól elviccelödtünk...
Következö héten kellett mennem kontrollra ahol kiderült, nem biztos hogy jó lesz, igy újabb röntgen, majd CT. Eredmény: Majd megbeszéli a fönökével hogy kell e müteni.. Na világos lett, akárcsak én irtam volna a munkalapra, ez nálam burkoltan azt jelenti, hogy elödeim által teljesen rosszul lett telepitve a készülék, újra kell az egészet kezdeni.. Azután következő héten kiderült beigazolódott a gyanúm, meg kell müteni. Ok. rendben, mindegy csak legyen rendben.
Be is mentem a kórházba, persze alötte este már éjféltöl nem ehettem nem ihattam semmit.. Szóval ott voltam 7.30-ra ahogy kellett. Ott ültem egész délelött, 3-szor is "kihallgattak" van e allergiám akármire stb. rutinkérdések. Telt-múlt az idő már kiovastam az összes motoros újságot, tájékozódtam Paris Hilton és Britnie Spears összes botrányáról, nem beszélve a trendi konyhabútorok legújabb sorozatairól. És még csak vizet sem ihattam! Közben telt már a délután is rendesen, aludtam jobbra és balra hajtott fejjel egyaránt. Végignéztem egy pár szappanoperát is..Még mindig semmi..
Közben rájöttem, tulajdonképp ez a fajta massziv várakoztatás egyfajta pszichikai fölkészitési módszer is lehetne.. A mellettem ülő nénin megfigyelhettem, ahogy telt a délelött először még izgatott volt, majd délben türelmetlen lett; és délután mikor jöttek érte, már boldogabb volt mint karacsonykor hogy végre viszik műteni:))
Aztán már egyedül vártam. Mire egyszer végre jött egy növér és én is boldogan pattantam föl, mire közölte, hogy sajnálja, de ma elmarad a mütétem!! Azt hittem most tuti biztos agyvérzést kapok, vagy megölök valakit. Egész nap várni,és full,éhesen, ráadásul tök értelmetlenül.. Ha valamit igazán rühellek, na akkor ezek pont azok.. Ittam egypohár vizet, az jól esett és kissé lenyugtatott. Kiderült 1 orvos csinál ilyen mütétet (3 darabra törött csuklóm) és az elöttem lévövel még mindig legóznak, -igy aznap nem fértem bele..
Következő héten került sor az újab alkalomra, ekkor már 3hete!! be volt gipszelve a kezem.. Úgy néz ki az egészségügy sehol sem egyszerü??? Na de túl lettem rajta és ekkor "csak" du kettöig kellett várnom.. Mikor fölébredtem az altatásból olyan volt mintha egy traktor állna a kezemen, de aztán kaptam fincsi morfiumot:)) mikor kérdezték az adagolásnál, jobb már? inkább rákértem, eccer élünk,nem;) Aztán lassan, de hatott:)) Lehet hogy több is volt mint elég, mert pisssolni vagy 6 óra múlva, több próbálkozás után tudtam csak:) viszont olyan nyugodtan, elégedetten feküdtem az ágyon mint talán még soha:))
Most már jobb a helyzet, másnap hazaengedtek. Azóta napról-napra jobb. Remélem fog müködni hamár csökkentettem a világ nemesfémkészletét a beépitésre került kis lapokkal, csavarokkal.. -igy esetemben beigazolódott: a munka nemesit -Szóval NE dolgozzatok!!!
07-05-21
Volt egyszer egy 4x4...
Nem dolgoztam sokat Aucklandan, talán egy hetet azután fölkértek, hogy nem-e költöznék-e le Hamiltonba, mert az ottani régióban vannak nagyobb hiányosságok a szerviz terén. Na ez megint elég diplomatikus volt.. Lejöttem hát..Gyakorlatilag tele vagyunk itt évek óta megoldatlan hibákkal, hibás telepitésekkel stb... mindegy, idáig tetszik:) erröl is lesz szó egyszer..Szóval gyorsan kellett mindent megügyezni, költözés stb..
Igy az autók sora sem lett elintézve, a kis toyota az utcán áll ahol laktam, a nagyobb a drága Surf meg Zsoleszéknál a mühely elött várja sorsát mig kiderül végül is mi lesz a sorsa...
Hivom a Zsoleszt mi a helyzet arra meg ilyenek, aztan mondja, Te imi van egy kis gond... ellopták a Surf-ot. -Baaazmeg..
Hihhetetlen..ez milyen.. ..kivolt belőle véve az öninditó, saruk az akksikról levéve ,leszedve az összes belső panel -ugye javitgatás alatt...Abszolut üzemképtelenül ellopták.. Azt hittem viccel Zsolesz, de nem. Oda a surf..
:(
Isten véled Surf!
07-05-20
Túra rotorua II
Mglátogatásra került egy Maori falumúzeum is. Én speciel ettöl nem voltam annyira széjjelszakadva, bar rossz sem volt. Ami nekem leginkább tetszett, az a Haka volt, a maorik harci tánca:
A haka nem annyira tánc jellegü, szerintem inkább látványos gesztikulációkkal tarkitott mozdulatsor -mondanám inkább ha jellemezni kell. Na mindegy, a táncban a harcosok feszegetik izmaikat, mellkasukat verik, stb. -közben felülről lefelé mozgással hozzák le az istenek erejét a földre,vagy valami ilyesmi:) Elég ilyesztő amikor forgatják a szemüket, nyelvüket meresztgetik, mint aki teljesen rajtamaradt valami mérges gombán:)) Ezt nem sikerült sajna megörökiteni..
Haka
Azt még meg kell hagyni hogy nagyon szép fafaragványokat tudnak késziteni, Hamiltonban láttam egy nagy falat eszméletlen bonyolult faragásokkal, ha megtalálom a képet egyszer felrakom, az nagyon ott van..
Következő állomásunk a vulkanikus völgy volt, nem túl olcsó belépővel, de a park után egyértelmü volt, hogy nem szabad kihagyni, ki tudja mi furcsaságok lehetnek ott is?
Érdekességnek számitott, hogy kaphattunk magyar nyelvű tájékoztatót, ami még ha elég egyszerű is volt, de mindenképp figyelmesség.
Kellemesen elsétálgattunk lefelé, bár túratársam más véleményen volt erről:) Petit jobban megviselte az előző ejszaka a backpackersben elfogyasztott whiskey és kedves társai. Ja igen, az biztos, legközelebb is ha igy több napra megyek, még ha egy millió van szállásra akkor is backpeckers:)) Atom jo fejekkel lehet találkozni, erre még késöb visszatérek.. A sétában azért az jól jött, hogy enyhe leejtéssel sétáltunk, igy igazán nem volt megeröltetö, és megérte, mert szuper volt a gözölgő tavak és hegyoldal, hmm.. enduro utvonalnak sem lenne utolsó:))
Egyébként itt is nagy szerencsénk volt, hogy a reggeli esö után gyönyörű idő kerekedett. Igy egészen kellemesen elporoszkáltunk, viszont megnyugtató volt a tudat hogy visszafelé busz hoz vissza emelkedő kilométerekröl, a völgy végéböl.. Persze nagy okosan egy semennyi vizet nem vittünk magunkkal.. Itt már igen sokat fizettem volna némi vizert, de nem volt semmi esély rá..
Sajnos ez a kép sem adja vissza teljesen mint amilyen fura az ott volt.. de én emlékszem:)))
Aztán ha nem tudnám hogy a következő résznél természetes jelenségről van szó, biztos hivnám a természetvédőket kideriteni mi okozza a szokatlan elváltozást:
Itt még szomjasabb voltam és nem messze innen, volt egy látszólag abszolút tiszta viz forrás, de nem mertem belöle inni, nem lett volna funny egész délután bokrokba rohangálni :))
Közben valahol erre lehetett, ahogyan bandukoltunk már a völgy vége felé, épp azon ritka alkalmak egyike forgott fönn, hogy valami komoly dolog jutott eszembe.
Azaz mekkora szabadságfoka lehet egy csigának? Peti ettöl egészen kiborult:)) Másnaposan erre nem volt még fölkészülve.. Ha valaki tudja pl. mekkora utat tesz meg egy csiga élete során tudassa velem, kiváncsi lennék valószinüleg meglepő lehet az eredmény..
Mindenféle szinek ismét:
Ezután még el lehetett volna menni hajókázni a völgy végén levő tavon, de további nagyobb anyagi befektetést inkább az estére hagytuk:)) no meg egész jól elüldögéltünk a stégen amig meg nem jött a busz..
07-05-18
Túra Rotorua
Ez után a sztori után talán picit lefelé mutató ive lesz a blognak, legalábbis ami a kirándulásokat illeti. Petinek elérkezett az idő hogy eltolja a bicajt haza, én pedig kezdek a következő héten a cégnél, igy úgy döntöttünk csinálunk egy hosszú hétvégét, azaz zárókirándulást:( Rotoruára. Nagy feeling volt ismét hétköznap:)) (ez mennyire jól tud esni:)) és telezsebbel elmenni kirándulni, -az kicsit fura volt, hogy legutóbb még két terepjáró büszke tulajai voltunk, most pedig egy sedannal laviroztunk.. no nem félreértendő, ez nem olyan, -jó dolgomban már nem tudom mi a heyzet- eset, inkább, mint futni tornacipő után -mezitláb.
No de lényeget tekintve nincs külömbség, megérkeztünk Rotoruára.
Kicsit Tirol feelingem volt. Szinte akárhányszor ott voltam Ausztriában, mindig akkor locsolták a földeket valami hig trágyával, ami mesziröl tudatta Hans bizony most sem bordélyházban lebzsel, hanem a földjén dolgozik szargosan:)
No itt Rotoruán is hasonló volt a helyzet annyi külömbséggel, hogy az itt begyüjtött illatmintára inkább egy -Eu de záptojás- feliratot biggyesztenék. Na azért látogatásra a fönti maszkra nincs szükség, egészen megszokható csak a helyre aszociálva ezt dobta az agyam:)
Itt megemlitendö a környék a területén lezajló aktív vulkáni tevékenységröl hires (ami magával von némi gáz felszabadulást is) Itt az északi-szigeten manapság is rendkívül aktív geológiai folyamatok zajlanak, mivel törésvonaslon helyezkedik el a sziget. Az itt megtalálható vulkanikus képőződmények, pláne folyamatos müködésük révén csaknem egyedülállóak. Legalábbis a földgolyó igen kevés helyén adatik meg, hogy ilyesmit lásson a gémeskutak vidékéröl származott emberfia..
A park területén ösvények vezetnek a külömbözö formációk és képzödmények között. Az egész egy csúcsforgalmú boszorkánykonyhára hasonlitott az állandóan bugyborékoló iszapfortyogók, sci-fi színű tavak, a mélyből szivárgó gőzök, dübörgő gödrök által.
Kotyogó iszapfortyogók:)
Valóban úgy hatott mintha egy frissenfelásott kiskertet odaraktak volna tartaléklángon főni: bugyog, zutyog, némelyik csak szuszog kis sárdarabok repdesnek föl véletlenszerüen.
Tovább ballagva gödrök mellett haladunk el, olyan 'mészoltó gödör'-szerü képződmények, mélyükröl érdekes hörgő hangokat hallani.. lámpa nélkül, este még jobb lehet:)) Némelyik fala fehér némelyik sárgás a felszabaduló kén tartalmú gőzöktöl. Szomszédságban pedig a sci-fi tavak egyike:
Fogyasztó fürdőkúra:)
A misztika parkban' továbbhaladva az étlapon egy sziklafal a következö szines darab:)> isten tudja hányfajta és milyen ásványöntettel leöntve, izlés szerint gözzel tálalva:))
Ha még ezután is azt gondolnánk, illetve nem lennénk biztosak benne, megérte-e a belépőt a hely akkor bizonyos időközönként földanya gondoskodik a show-ról, toporzékol fönn van az agyvize 30 méter magasan amiért földapa megint nem hajtotta le a WC ülőkét vagy akármi:) lényeg, hogy gejzirek föltörése állit meg és nyújt ismét vadonatúj élményt:)
A Pohutu gejzir
Hogy mi is történik itt? A törésvonalak mentén a felszínhez közel kerülő magma felforrósítja a kőzetet. Ennek köszönhetően a beszivárgó, majd a mélyben felhevülő csapadék, összekeveredve a talaj anyagával, állandó forrásban van. A mélyben üregek húzódnak meg, melyek mennyezete helyenként beszakadt, az üregek belsejében a sűrű iszap szüntelenül fortyog, buborékok törnek fel, a talaj repedésein pedig meghatározott időközönként a mélyből feltör a viz: a gejzír.
Abrakadabra vándörlend:))
A -Wai-o-Tapu- még ami itt nagyon érdekes volt, egy olyan vulkáni halastavacska:) 700 évvel ezelőtti vulkanikus kertiparti keretében jött létre, ami az elmúlt 5000 év legnagyobb durranása volt, a becslések szerint kinából és európából is lehetett látni. Gondoljátok el mekkora nyüzsgés lehetett odabent ha 600-900km/h becsült sebességgel ugráltak kifelé a sziklák meg a töménytelen mennyiségű hamu!!! Az ittmaradt tavacska 250m mély az alján belépő viz 230!!!fokos ami a felszinére érve 74 fokra hül le, 5,4ph értékkel -igy ennél fogva viszonylag kevés hal lehet benne:))

Wai-o-Tapu
A felszinre szén dioxid bugyog föl, a fura narancssárgás széle ásványokban gazdag, aranyat és ezüstöt is beleértve.. komoly mi?? ja, és majd elfelejtettem arsenicot és antinomony sulphur-t tartalmaz ha ez valakinek mond valamit:))))
A következő képröl a környezö háztetök láttán az jutott eszembe, ahogy egy újságban pont ekkor volt cikk arról (nem normálisodtam meg benzinkúton olvastam:))) ,hogy lehet-e káros az egészsegre itt, Rotoruán élni. Ebben a cikkben az egyik szomszédságban élö néni mesélte, hogy sokszor ezekbe a forrásokba rakják a lábast és hogy milyen fajinul megfő a cucc (Konstans hőmérséklet +no gázszámla:) és még izéleteseb is. Aztán a kimutatások szerint sok 70-80 éves ember is van tehát valóban nem lehet annyira gázos a gázosság:))
07-05-13
Várni-várva-várni...
Nem irtam meg még asszem, hogy hiába találtam rendes állást, igazábol mégsem tudtam elkezdeni, mert meg kellett várnom a munkavállalási engedély és a vizum megérkezését.. Mielött nagyban megörülhettem volna ezek megjöttének, elötte egy kicsit azért meg kellett érte szenvedni... baromi rossz az, mikor csak várni kell valamire, anélkül hogy tudnál bármit többet is tenni azért hogy a végkimenetelt befolyásolhasd... Lehet az gazdának esöre várni, vagy festönek épp az elálltára várni.. Egyrészt ilyen volt csak várni és várni az engedélyekre másrészt pedig ezt az idöt kitölteni keritést festettem, ahol szintén az elöbb leirt esölesés gyakran előfordult. Mire elökeszültem és letérdeltem a korlát elé hogy ráimádkozzam a festéket, akkora elkezdett esni.. Persze 5 perc múlva elállt:) No vöriz, fizetnek érte, újra törölgetés ecsetmosás stb, előkészület az újabb imádatra.. persze megint nekikezdett esni :] grrr.. és ez ment naponta többször.. No de legalább addig is volt bevételem és újab arcokat ismertem meg, no és ittunk magyar sört:) a korlát magyar tulaja jóvoltábol:) Ami még érdekes ezzel az esövel kapcsolatban hogy nem lehet nagy okos következtetéseket levonni. Elkezd esni, ugy látszik, hogy holly úristen, a következő világvégéig már biztos hogy nem süt ki a nap, és 5 perc múlva -voalá, nagy parti van odafönn, teker a nap rendesssen:) Ez van. Nagy erre a káosz:)
Aztán egy nap hivtam a híííííívatalt érdeklödni mi a rettenet van már a papirkámmal, mert közben hogy ne legyen azért túl egyszerü várni, lejároban volt a turistavizumom is. Ami nem csak némi dollárocskák befizetésével jár de még repjegyet is kell hozzá reprezentálni, hogy tényleg elhúzod a csikot ha lejár, tehát tálalva van egy nagyszerü alkalom némi szivatásra a légitársaságnal is jegy módositásra. Persze kis utálkozás közepette vesszük azért az akadályokat hisz úgy szeretnénk már végre,talán mint még soha:) azt csinálni, ami otthon néha már unottnak hatott:)) Hiába, ilyen az emberi természet, mindig csak akkor, -vagy leginkább akkor értékeljük a dolgokat ha épp hiányukat szenvedlyük.. köcsög egy rutin, nem???
Szóval ezen a napon közölték, hogy visszaküldték a papirjaimat hozzám. Azt nem tudom irtam-e, hogy egyszer visszadobták már 4hét rajtacsücsülés meg még kitudja miféle szexuális szertartások véghezvitelete után. Igy nem tudtam falhozvágjam-e a kagylót vagy keringözzek vele.. Kevésbé udvariasan probáltam rávenni a kollegát hogy ugyan, árulja már el, mi áll a papirokban, mire közölte hogy nem teheti!!! -Mivannn??? Épp a -mi az anyátok van veletek??? angol megfelelőjét készültem nyelvemre helyezni, mire ezt valoszinüleg áterezve a csóka hangsúlyozta, hogy nincs miért aggódnom!! szegénynek 2-3szor is el kellett mondania, mire leesett hogyan érti, hisz itt mindenre ezt mondják.. a "nincs mit" helyett is. Szóval nagy örömömre úton volt a viza:))
No asszem ez egészen HVG-s lett:))
07-04-23
Far North II.
Egyébként ekkor még nem volt annyira reménytelen a kép, egy másik jól felkészitett terepjáró ferdén beállva, kintről még kitudta volna húzni, vagy egyszerübben kicsörlőzni, de persze nem jött..
Közben Aliz is elsétált emberek után kutatni és annyit haladtunk előre, hogy segitett egy fazon, bevitt a legközelebbi településre ahol volt telefon, mert itt aztán pont annyi mobiltérerő volt mint cukrászda.
Egy fél óra alatt értünk oda, lett telefon, és $350 fejében a vontató is talán 1-1.5 óra múlva elindul.. Hamarabb mit csinálhatnék..jöjjenek. Visszafelé titkon még reménykedtem, hátha arra járt azóta fohászaim terepjárója, és már csak engem várnak a többiek, hogy menjünk végre gombapörköltet csinálni:) Sajna nem egészen igy festett a helyzet..
Megálltak közben segitökészek, akik próbáltak segiteni kitolni, de nyilvánvalóan nem ment, azért látatlanul is köszi nekik!! A motor ekkor még folytatta heroikus küzdelmét, bár a kipufogó már rég a viz alól bugyogtatott, a ventillátor csapkodta a vizet,és néha már a vadrács tetején is átcsaptak a hullámok.. Plusz rohamosan közelgett a dagály, minekis bekövetkeztével nem lesz mese, a tető fölött is a viz lesz az úr. Egyre jobban sötétedett is..
Rengeteg idő eltelt már mióta telefonáltam, mint a messiást vártuk a vontatót, -ami úgy tünt lehet nem is jön már aznap?! Ekkorra már a motor is megállt, mivel a légszürő már a vizet kezde szürögetni.. Némi hunyorgás után az utolsó fények is kialudtak a verdán. Azt tudtam, hogy nemsokára nem ácsorgok a hüvös estében csurom vizesen, száraz ruhát veszek magamra , és egyben hazaérünk. O.K. lesz. Az viszont, hogy a sötétség, és viz elvette tőlem keveset birtokolt terepjárom, az bizony nem volt jó érzés..
Telt múlt az idö, és már kutya sem járt a parton, munkáját már megkezdte a dagály. Az idö legalább kegyes volt, ugye egy kis viharos esö nem segitette volna elö nagyon a helyzetet.. Aztán távolból lassan fények szürödtek, de olyan messziröl, hogy megsaccolni is nehéz volt mi az és hova tart.. A hangok egyszer csak erösödni kezdtek, és egyenesen felénk tartott már a fény is. Megjött a vontató!!! Kis okoskodás után csatlakoztattunk minden fellelhető drótkötelet, láncot, de nem ért ki a csörlőig.. A hol térdig-derékig érő vizben tartottam a kötelet, lássuk mennyi hiányzik, mig az egyik vontatós és Peti a csörlö iszonyat merev kötelélét próbálták lehajtani a dobról. Keservesen, de lehajtották az összes létezö hosszt, és még mindig nem értünk össze. Hiányzik még 2 méter.. Lejjebb tolattak amennyire csak lehetett, biztatóan közel voltak a végek, feszitettük hát a köteleket, de hiába még igy is hiányzott 40 centi... Legalább 50 méter kötelet, láncot akasztottunk össze, tehát kevesebb mint 1 százalék kellett volna!!! Az viszont hiányzott.. A dagályban viszont már nem volt hiány, vészesen növekedtek az elöretörö hullámok.. Tanakodás után még lejjeb tolattak, most már látszólag elég volt a hossz, csak a hullámok lökései miatt nem tudtuk összeakasztani őket.. Közben viszont igy már a vontató kerekeit is nyaldosták a hullámok! A sofőr, látván, még két hullám és Ö is ottragad, torkaszakadtából üvöltötte,hogy Szét-Szét!! "-Unhook! -Unhook!!! " amit olyan messziröl és a tenger morajától persze nem is értettünk. Másrészt egyébként is mindent beleadva próbáltuk összeakasztani a köteleket, hisz órák óta erre vártunk, -az egyetlen esélyre. Közben már fölbőgött a motor, és szerintem mikor sebességbe kapcsolt, pont ugyanabban a másodpercben akasztottuk össze a köteleket,mert csak azt éreztem, hogy az ujjam oldalt odaszorul a kampóhoz.. ahogy mindent abbahagyva, ujjamat kirántva ugrottam félre, már eszeveszetten rángott, csapkodott jobbra,balra a drótkötél, hanyatt-homlok menekültünk biztonságos távolságba:) Ha az elszakad, és valakit eltalál.. ráadásul mondanom sem kell a vontatós nem viccelt, látszott, itt már bizony nem a surf-öt menti, hanem a sajátját próbálja szárazra vinni.. Nem láttam elöl pontosan mi történik, de a bödületes motorhang magáért beszélt. A 6 kerék 3 tengely azért mégsem kettő, igy egyszer csak megmozdult,majd jött kifelé a surf. Egy hajszálon múlott, és igen kemény meccsben, de végül azért csak visszavettük a Surf-öt a viztöl és sötéttöl:))
Ez, naná, igen örömteli esemény volt, azért még mindig csak az elsö lépcsö.. majd 500 km-re voltunk Aucklandtól egy üzemképtelen autóval. A partról a vontató húzott el a legközelebbi benzinkútig szállásig,de nem akárhogyan:)) Az autó elejét a vadrácsnál fölláncolva megemelték, és más megoldás nem lévén, mi is benn kellett hogy üljünk!! Egy suzukiba semmi pénzért nem ültem volna igy be, pl ugye ha elszakad a lánc és akár csak 50-el neki gurulunk egy fának... itt azért, az izmos vadrács mögött csak-csak biztonságban voltunk. Plusz nem mindig használok biztonsági övet, most "kettöre" kötöttem, és egy hátizsákot is vettem magam elé :) Akkumulátorban energia nulla, -igy ablakok leengedve, polifoammal kitakarva.. a full sötétben, egy 'kamion' mögött láncon himbálozva, egészen emlékezetes élmény volt a 90' miles-on hátramaradt távolságot megtenni:))
Megérkeztünk a kúthoz, végre száraz ruhát vettünk, -na ez iszonyat sokat jelentett. Fölállitottuk a sátrat, és pont került egy hosszú nap végére..
Éjjel esett, de szerencsére reggelre elállt, igy nagy könnyebséggel, szárazan kezdhettünk neki az autó állapotának kibogozásához, listázni a veszteségeket. -Ekkora már persze nem volt üres a "90'MILES LISTA", pl a telefonomra nem kellett már figyelni, valamikor a vizben rohangálva kiesett, és elkezdte utazását Afrika felé..
A szárazra mentett 2. akkumulátor betételekor slusszkulcs nélkül is ment a világitás, müszerfal jelzések, ablaktörlö.. A már nagyon szivemhez nött Cd-s egység pedig kerregések közepette kiadott egy vizes CD-t és a mission impossible után szabadon, füst kiáramlása közben megsemmisitette önmagát... azaz lista. Sok mindenben egyáltalán nem, de abban az egy dologban biztos lehettem, hogy az autó nem fog kigyulladni:))
A motor volt a nagy kérdés... Zsolesz vezényletével elkezdtük megpróbálni az újraélesztést. A kút mellett volt egy mühely, onnan kértem a hiányzó eszközöket, az öreg nagyon kelletlen f@sz volt, látszott, hogy fáj a foga pár száz hirtelen dollárra. Aztán kérdeztem milyen sört szeret, hogy honoráljam 'szives' segitségét és ez a gesztus,bár nem élt vele, segitökészebbé tette. Szóval végül köszi neki is. Csak a turbóban volt vagy 3 deci viz.. az izzitógyertyákat kivéve, azok helyén, a motort átforgatva, mint egy irányitott szökökút lövellt fölfelé 1 méterre a viz, szépen sorban 4 oszlopban, ahogy a hengerek következtek:) Látványnak szupi volt, de hogy ez beinduljon még valaha... úgy látszik nagy sokkot kapott.. Közben kiderült, az egyik kerék is lyukas, beleállt valami vasdarab.. hogyakurvaannyát.. Kicseréltük, lehetett már húzni az autót. -merthogy az öninditó is feliratkozott a listára. Zsolesz útmutatójaként úgy beszéltem meg a behúzóssal, hogy vagy 2km-en keresztül kell majd húzni, hogy kidolgozza a maradék vizet az adagolóból, mindenhonnan... Ha hiszitek ha nem, 3 méter után járt a Surf:)))))) Ez azért nem semmi:) Talán ezért van odairva a szőnyegre: -TOYOTA- !!
Igyhát 12 órával azután, hogy úgy nézett ki, ottmarad a vizben a Surf, azé aki kihúzza, mi meg megyünk gyalog haza, nos mégiscsak,
ELINDULTUNK haza:)))))
Persze mondanom sem kell, mivel a generátor is lista-tag lett, igy útközben kétszer is lemerült az akksi, változatos helyeken, mint emelkedő, autópálya:) kb. 5 ször kellett gyorstölteni másik autókról.
No, de megannyi kaland után egyszercsak visszaértünk Auckland-ba, és ha még emlékeztek, elmaradt egy terv, -de nyomban nekiláttunk és el is készült a: "Gombapaprikás 'ala ninetymiles beach" :)
VÉGE:)
07-04-17
Far North
Elérkezett a húsvét, mikor is nagyokosságból kifolyólag szünnap péntek:) szünnap hétfő:)) négy nap áll rendelkezésünkre, hogy tervünk szerint megjárjuk a sziget legészakibb pontját és környékét. Némi kis hiba csúszott a számitásba, egyrészt rosszul sikerült az autóhoz bevásárolni gumiból, egy köcsög kiwi jóvoltából. (3 hasznalhato csak..), viszont az ára miatt másik szettet sem tudtam venni, ugye a szép nagy gumiknak még szebb még nagyobb ára van. + a 4wd sem müködik mindig, a müszaki sem lett kész.. Na de sebaj, Petinek ott a Terrano-ja idáig is primákat kirándultunk vele ezutan is tetszeni fog a V6 hangja:) csak az mégsem saját, amit úgy hajtok, ahogy elterveztem ott, a várva-várt Ninety miles beach-en..
Összepakolt a csapat, minden sátor, kiskutyafüle,kiskanál bepakolva. Hosszú út előtti ellenőrzésnél kiderül, bizony megint csak hiba csúszott a számitásba.. Peti szeretett járgánya bizony az utolsókat rúgja, szerelmes lett.. azaz hengerfejes:(( -de a kettő ugyanaz, nem tudni meddig tart ki:))) Hirtelen kell "B" tervet eszközölni, nincs túl sok lehetőség nagy autó ügyileg. Bár nincs még teljesen betanitva, de szükségállapot van, be kell dobni a melyvizbe a félkész Surf-öt.. Vissza hát ellerslie-be, aztan takapuna, átpakolunk és már vesszük is az irányt észak felé..
Hartmann duó:) Zsolesz és Aliz
Peti ugye,érthetően kicsit letörve megiscsak döglődik a drágaszága, ami végigvitte a déli szigeten gyürü után, Frodó nyomán. Magához is vette sörkészletünk jelentős hányadát, hangosodott a tankcsapda és a jobb1-ben lassan, de biztosan egyre bátrabb navigátorrá vált. Jó hangulatban mendegéltünk, és elég sokat. Elöször meglátogattuk a legnagyobb élő kaori fát. Azt irta a táblája, nem tudni mennyi idős, de ha Jézus volt Új-zélandon, láthatta. Na jo, nem pont ezekkel a szavakkal:) de ez volt a lényeg! Tenyleg nagy. Viszonyitás végett a törzsén lévő "inda" (kisebb fákon még az..) kb 30 cm vastag..
Lépten nyomon volt egy tábla:
"The feeding roots of kaori trees are shallow and delicate, walking off this walkway can kill this giant trees"
-érdekes nem???
Az óriásokat elhagyva mentünk sokat-sokat mindvégig nagyon szép dombokon-völgyeken keresztül. sajna már hamarabb sötétedik, igy éjszakához képest jóval hamarabb megállni kényszerültünk, de ugyebár nem azért utazunk, hogy ne lásssunk semmit.. Azért még pont belefért egykis tengerparti rodeo, ha sikerül majd fölteszek egy rövid videot valahova:) Ez volt az első eset hogy Peti nem a fék helyét taposta az anyósülésen hanem gááázra buzditott:))
:Ű9
ha off a road én jól érzem magam,
s az sem baj hogy nincsen sok hajam:)
Éjszakára egy nem messze lévő tengerparti kis települést választottunk lecuccoltunk, aztán kerültünk egyet megvizsgálni az éjszakai életet, de ugyan, egy kocsma nem sok, annyit nem találtunk.. Szerintem 100% hogy Londonban a World's end nevü kocsmát innen költöztették el.. (vagy innen van a tulaj:)) Na de jól elüldögéltünk, szólt a Dire Straits, kiveséződött a tejút,a csillagok. Kiderült nincs itt göncölszekér!! -nofene.. Meglett viszont a nap nagy hire is, a csomagokat elsö ülésekre halmozva, a hátsó üléssor ledöntése után, hátul, lábamat simán kinyújtva alhatok:) tehát déli szigetre nyáron sátrat sem kell majd vinnem:)) és most volt szuku is,nem kellet ringbe szállnom magam ellen, igy polifomon jobbat aludtam mint az idiota rugós ágyamban!! jó ez a surf :)
Jó reggelt Új-Zéland:)
Reggel szépen sütött a nap, zúgott a tenger, jol megreggeliztünk, aztán szó szerint szedtük a sátorfát. Hamar odaértünk egy tó csoporthoz, ahol rengeteg kempingező volt, sok fiatallal. Nyilvánvalóvá vált, hogy itt érdekesebb lett volna megaludni, ki tudja mekkora fennforgas lehetett.. sebaj, ami késik nem múlik:)
Térképen következő állomásként fish&chips következett Opononi-n, Zsolesz nagy-nagy örömére:) (szerintem fishfüggő:)) ugyanitt kiirva találódott, hogy a túlparton Omaperen lehet sandboard-ozni (magyarul talán homokszörfözés?!) Erre már vártam, társult Zsolesz is, nemhiába mégiscsak endúrós fajta:) Némi krajcárok ellenében motorcsónakkal átvittek bennünket a túlpartra. Kaptunk bodyboard-ot, és egy órahosszánk volt kiélni eme sportág szépségeit.
Nosza nem is kellet kétszer mondani, föl is iramodtunk a homokdüne tetejére. Nem tudom milyen magas lehetett kb. 100 métert lehet csúszni 30%-os leejtőn:) akinek van kedve kiszinuszolhatja a magasságot, ja és küldje el nekem egy lezárt boritékban, vagy palackpostában,vagy mitbánomén hogyan:) szóval a tetején, -hamár itt vagyunk, csináljuk rendesen, gondoltam. Igy én megkerestem a legmeredekebb ivet aztán nosza rajta:)) Gyorsult a board rendesen,abban nem volt hiba,
Következő program egy jó kis késő délutáni kompolás volt, egy igazán kellemes sörrel. Szépen lassan nyugovóra tért a nap is, igy egy darabon lemaradtunk a táj szépségeiröl pedig itt is szerpentineken, erdős részeken keresztül vezetett az út. Na majd legközelebb..:) Erre az éjszakára Kaitaiaban terveztük az állomásozást, illetve az est hátralevö részére egy parancsot kaptam, likörshopot találni. Arra pedig reális lehetöség már csak itt volt. A pénztár ezeken a helyeken jobb, mint a turista információs központ, a rum mellé rögtön kaptunk szállásinfót is:) Meg is néztük, és olyan jó árban volt, $20 fejenként, hogy le is pakoltunk. Na nem Hiltonra kell ennyiért gondolni, de nekem tetszett, jópofa hely volt olyan igazi "megálló világjáróknak" -ahogyan azt a tulaj nagyvilágból kapott kis ereklyéi is alátámasztották. Hamar összespanoltunk a konyhában a többi fiatallal és mivel a likörshopban azt is megtudtam, hogy van egy kis klub is a városban:)) igy kettőt találhattok merre igyekeztem buzditani a társaságot:)))
Ahogy telt az este úgy lett egyre jobb a hangulat, a franciák már a marseilles-t énekelték teli torokból.. voltak egyébként irországbol, fülöp szigetek, németországból is. A franciákról még annyit, hogy azt hiszem hatan voltak és abból többen nem ismerték Luis de Fines - Horgász a pácban-ját.. na ez milyen??? Sajna itt nem készültek képek, de legalább nem veszett el a kamerám:) ahogy következnie kellett, átkelt a csapat a klubba és egy jó nemzetközi buli kerekedett :))) Ragyogóan zárult a nap, bár csak minden nap igy lenne:) kellemesen elfáradva, primát aludtunk, ami nem utolsó szempont ha sokat utazik az emberfia..
Reggel ismét sütött a nap, ja igen, ez a legfontosabb.. nagyon kegyes volt hozzánk az időjárás, vége a nyárnak, ilyenkor már gyakorlatilag minden nap eshet.. de csak sütött a nap tonnaszámra:) Elindultunk hát, hogy végigmenjünk a 90 miles beach-en:) Ez egy hossszú, nagyon hangyányi ivben elhajló tengerpart, keményre mosódott, járható homokkal. Nagyon komoly, még turistabusz járatok is mennek oda vissza:)) viszont azt tudni kell csak akkor ajánlott nekivágni a 90 miles-nak, ha apály van, azaz kicsivel elötte. Leértünk a partra, megérdeklődtük mi épp a menü. Épp fölfelé jött a viz, igy egy pár mérföld után kimentünk megvárni a kellő pillanatot. Ezt jobban meg sem tervezhettük volna, igy kellett történnie, mert ezáltal kedvem támadt elkószálni a kivezető útról és szivemcsücske fenyőerdőben találtuk magunkat:) Zörgött a murva a kerekek alatt, ameddig a szem ellát csak erdőerdőerdő..
pláne azért is jó volt, mert idáig szinte csak esőerdőkben voltunk, ami szintén szép, de ugye a fenyő.. :))) egy helyen még vadlovakat is láttunk a fák között, de eltrappoltak a fénykép elöl. Pont a feelingröl áradoztam, hogy ez mind mekkora jóság, meg még gombák is van csak úgy az út szélén, mire gyorsan meg is kellett állni, mert kiderült Zsoleszunk nem csak fishimádó, a 'gombákat is csipázza:) Nem is kérte sem a telefonos, sem a közönség segitségét, hanem megjelölte. Fenyőalja gomba. Nagy öröm is kerekedett a keszülendő gombapaprikás végett:)
Továbbmenetel ügyileg úgy határoztunk, majd vissza felé jövünk a 90'-en.. Elmentünk hát a legészakibb részre ahol már csak egy világitótorony van és aztán csak sok viz.. ahol tankoltunk kaját,bengát, ki is vot irva hogy "az utolsó benzinkút északon" -erröl is elmaradt a kép.. itt már aszfalt sem volt, sokat kanyarogtunk ismét murván:) és egyszercsak megérkeztünk:
-Cape Reinga-
Ott álni a Csendes óceán és a Tazmán tenger találkozásánál, olyan igazi világ pereme hangulat.. a kép.tár on lesz fönnt több kép, pl egy arról, hogyan mosódik össze a két nagy viz... állóképen, fotón annyira nem látszik, élőben teljesen, bizarr jó:) viharos időben méginkább, 10m-es hullámok is keletkeznek!! -durva lehet:))
Legszivesebben meg egy órát elheverésztem volna ott, hihetetlenül jól esett csak ugy eldobni magam, mintha lett volna valami láthatatlan kisugárzása a helynek.. kár hogy olyan messze van, legsziveseben most indulnék vissza a hétvégére:)
Szivd fel begyem a sok darazsat:)
Nagy nehezen aztán összeszedtem magam és elindultunk a ninety mile-okat lenyomni. Ugye már két bejárónál voltunk, de ez, amelyiknél most lementünk, hát az nagyon 'zorall volt:)) Homokdünék mellet vezetett be az út,
és ez az út egyszercsak elfogyott.. innen, -jobbat nem is kivánhattam volna:)-, patakmederben folytatótott tovább az út! Azért ez is hihhetetlen, otthon már akkor is lelőnek, ha a pusztában motorozol, ahol nem sok minden akad,talán mondjuk délibáb, az is ritkán. Itt meg rendesen belevezetnek a patakba.. ?! Több sem kellett, akkor már nagy gázzal, ha egyszer lehet, a leggyorsabb ablaktörlö fokozattal sem láttam sokat, nagy játék volt:) Mondjuk nagyon nem is jöhetett váratlan,veszélyes dolog, hisz inkább 'gázló,vizmosás' jellegü volt, -annyi különbséggel, hogy nem 5-10 méteren, hanem kb 1km-en keresztül tartott a móka:)
Kiérve pedig ugyebár megérkeztünk a 90'miles-ra..
-Ninety miles beach-
Egyébként, és nem azért hogy hirnevét csorbitsam, de igazából nem 90 hanem 55 mérföld a hossza! Most akkor mennyi az annyi?? A titok nyitja az lehet, hogy anno', ahogy a misszionáriusok lóháton tették meg a távolságot és nem volt még minden lovon szivargyújtó, igy nem tudták a GPS-t használni. Másrészt, komolyan pedig, általában 1 nap alatt 30 mérföldet tudtak lovaikkal megtenni, és 3 napig tartott végigmenniük. Hamar ki is jött, hogy 90 mérföld ugye.. csakhogy hoppá!! ahogy Zsolesz mondaná, "Sándorék" elfelejtettek valamit! Történetesen homokban a lovak nehezebben mentek, -kevesebbet haladtak egy nap, mint az átlag 30 mérföld, -innen feltételezik az eltérést.
Egyébként közlekedésrendészetileg rendes főútvonalnak számit, mármint jelölve van a térképen. Ja és morbid módon, ugyanúgy van tábla hogy 100km/h a sebességkorlátozás:)) Megfelelő körültekintés után azonban teljesen elfogadottan, nyugodtan lehet keresztbe-hosszába kanyarogni, csúszkálni, mindezt anélkül hogy bárminek nekimehetnél:) Néha már azt gondoltam majdcsak hogy 2 keréken fordul a surf, de a videót viszanézve volt még bőven gravitáció:)
Miután kiéltem magam, egyenesen mendegéltünk egy darabon, amigcsak a távolban kitünt a vizből egy lyukas szikla:) Egy jó képet csinálni a partról, ráfordultam és beljebb is mentem a vizbe. és klikk:
Na mehetünk tovább. Mehetnénk, ha menne.. Igazából arra a 10-15 műsodpercre sem lett volna szabad megállni.. őszintén szólva nem gondoltam volna hogy ennyi elég, hogy a 10 centi forma vizben kettőt mos a kerekek között az oda visza húzodó áramlat.. Nem is lett volna akkora para, de a 4wd-t már a pataknál sem sikerült bekattintani, igy egy közel 2 tonnás hátsókerék hajtott, utcai gumis autó küzdött alattunk a homokban, -teljesen reménytelenül. A hinta, elöre-hátra figura is teljességgel hasztalan volt. Mint kotlóstyúk a fészkére, úgy készült szépen leülni a Surf.. Elövettem az ilyen esetekre hozott asót is, gyorsan, amig még szabadok a felfüggesztések. Sajna be kellett látnom, annyit segitett volna most, mint vaknak a fejlámpa, igy lemondóan vissza is raktam.. Nem messze, 200-300 méterre volt egy horgászos 4wd, elkezdtem kocogni felééjük, amint ezt észrevették, kb 5mp alatt összecsomagoltak és sietősen elhúztak, szerintem utánuk kötve ott pattogtak még a halak is a szákban... A beletörődés elsö jeleként, és hogy mentsük a menthetöt, elkezdtem kivenni az egyik akkumlátort +kipakolni a partra a cuccokat...
Folyt. köv.
